Török - magyar párviadalok

Az 1541-es esztendőben II. Szulejmán szultán úgy döntött, hogy tartósan megszállja a Magyar királyság fővárosát, Budát. A török hódítással kialakult az a hármas politikai berendezkedés, ami a következő másfél évszázadban meghatározta a Kárpát-medence népeinek sorsát. Bár a történelemkönyvek lapjain számos békekötés szerepel, de a valóságban a befolyási övezetek peremén szakadatlan csatározások zajlottak a szembenálló felek között.



A kisebb-nagyobb végvárak vitézei gyakorta csaptak össze, vetettek lest az utak mentén meglapulva. Idővel azonban kialakult egy olyan íratlan szokás, amikor szabályozott körülmények között mérhették össze karjuk {kardjuk} erejét a harcosok. A párviadalok hosszú sorából most az egyik leghíresebbet emelnénk ki, amiről a kortárs Tinódi Lantos Sebestyén emlékezett meg részletesen a Krónikájában.



1550-ben Hollókő végház magyar parancsnoka, Kapitán György összekülönbözött egy rab kiváltása miatt Hubiár agával, a szandavári vezérrel, akit párbajra hívott ki. Hollókő ekkoriban Losonczy István {+1552 Temesvár} birtoka volt, aki azonban -- talán királyi utasításra -- nem engedélyezte a viadalt. Kapitán végül többszöri hiábavaló próbálkozás után, Báthory György szolgálatába lépett át, aki megengedte, hogy összemérje erejét a pogánnyal.

Magyar várak rajzai színes látványtérképen. | Kattintson ide!

A viadalra a két vár között félúton, a Báthory kézen lévő bujáki vár alatti réten került sor. Az eseményre kiváló magyar és török főtisztek, nagybirtokosok érkeztek, többek között Bebek György, Balassa János, Zolthay István és Losonczi István.

"Ez esztendőben mely dolgok történék
Kit ha hallanátok meg beszéllenék,
Hollókőben egy jámbor vitéz lakik,
Hogy kit hívnak az jó Kapitán Györgynek.
Nám Zandában egy hírős terök vala,
Hubiár aga ki jó vitéz vala,
Egy rabért ketten öszve vasztek vala,
Kit Hubiár hitire ki kért vala"

Először kopjával támadtak egymásra. Kapitán megsebesítette vele Hubiár lovát, bizonyára véletlenül, mert a szabályok szerint a lovakat kímélni kellett. Hubiár kopjája viszont Kapitán sisakján tört el.
Hegyes tőrrel folytatták a harcot, amelyben Kapitán a jobb keze fején kapott sebet, s kiejtette a kezéből a tőrét. Másikat vett elő, azt is kiejtette, majd buzogányt ragadott, és amikor az is kiesett a kezéből, handzsárjával vívott a törökkel.

Amikor már Kapitánnak az arcán is nagy, véres seb volt, kezét is megvágták, az igazlátók félbeszakították a viadalt. A párbajt mind a két fél a maga győzelmeként ünnepelte meg Buják és Szanda várában, ahová visszavonultak mulatozni.
Kapitán György rövidesen az Erdélyt birtokló János Zsigmond választott magyar király pártjára állt, csapatainak vezéreként 1566-ban Tokaj ostrománál, ágyúgolyótól találva esett el. Míg a hollókői végvárat 1552-ben az elgyávult helyőrség kardcsapás nélkül adta fel Ali budai pasa felvonuló seregének.

Szatmári Tamás

Északivárak.hu | Erdélyi-vár.lap.hu | Törökkori-emlékek.lap.hu

Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére