Legfrissebb bejegyzések:
2015-11-02
Egri Érseki Palota Látogatóközpont
 | részletek
Bepillantás a püspök sekrestyéjébe, dolgozószobájába, kincstárába, képtárába, és könyvtárába kiállítás XVI. Benedek pápa szerint „a művészet, természeténél fogva egyfajta felhívás a...
2015-09-28
Örökségturisztikai és kulturális rendezvényközpont a tolcsvai Szirmay-Waldbott-kastélyban
 | részletek
A HEGYALJAI ÉLET SOKSZÍNŰSÉGE A MÚLTBAN ÉS A JELENBEN A Világörökségi védettséget élvező Tokaj-hegyaljai Kultúrtáj részét képező Tolcsva Községben álló Szirmay-Waldbott-kastély Európai Uniós...
2015-09-25
A Regéci Vár, ahol II. Rákóczi Ferenc fejedelem a gyermekkorát töltötte
 | részletek
ÉMOP-2.1.1/B-12-2012-0044 Regéc Község Önkormányzata "A Regéci Vár, ahol II. Rákóczi Ferenc fejedelem a gyermekkorát töltötte" című, a vár komplex turisztikai hasznosítását célzó...
»» minden bejegyzés

Regéci Vár és Látogatóközpont








Szászkézd, erődtemplom

Második állomásunk egy világörökségi helyszín, a szászkézdi Szent István evangélikus templom volt. A szászok nagyrészt elhagyták napjainkra a vidéket, de csodálatos többszáz éves építészeti emlékeiket örökül hagyták a hálás utókor számára. Ennek egyik gyöngyszeme a műemlék.

szászkézd

A faluról:

Szászkézd falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében. Segesvártól 20 km-re délkeletre, a történeti Királyföld szélén fekszik. Neve a magyar Keszi törzsnévből, ez pedig talán kéz főnévből való. Előtagja a betelepült szászokra utal. Először Kizd néven, 1308–1310-ben szerepelt, későbbi említései: 1345: Kezd és Kyzdy, 1459: Zaazkezd, 1460: Zazkizd.

1161 után települt székelyekkel. Őket a 13. század elején a mai Kézdiszékbe költöztették, amely a településről kapta a nevét. Helyükre még 1231 előtt szászokat telepítettek.

1309-ben dékanátus székhelye volt. 1419-ben Szászkézdszék központjaként, 1470-ben oppidumként említik. 1467-ben itt járt Mátyás és innen bocsátott ki egy oklevelet. 1481-ben már biztosan volt iskolamestere. Évszázadokon keresztül Segesvárral is versengett, ugyan a 15. század második felétől Segesvárszékhez tartozott. A hadak vonulásától és természeti csapásoktól sújtott szászkézdiek 1673-ban fellázadtak Segesvár ellen, amiért a város nem tartotta tiszteletben bíráskodási és bíróválasztási jogukat. Delegációjukat, amely bejelentette, hogy ezentúl saját magukat kívánják igazgatni, a segesvári szenátus börtönbe vetette. A konfliktus több évig tartott, végül 1677 decemberében katonaságot vezényeltek Szászkézdre, hogy hogy lecsillapítsa a közhangulatot, az országgyűlés pedig 1678-ban megerősítette a település Segesvárszékhez tartozását.

Evangélikus egyháza 1766-ban 482 férfit és 526 asszonyt számlált. 1786-ban 41 polgár, 180 szabadparaszt, 168 zsellér és 37 más család lakta. Görög katolikus gyülekezete 1827-ben alakult.

szászkézd

Szent István evangélikus (erőd)templom - Szászkézd

Szász evangélikus temploma 1493 és 1525 között épült egy római székesegyház romjaira,Szent Istvánnak a magyarok királyának ajánlva. 1663-ban I. Apafi Mihály országgyűlést tartott benne. Az 1520-as években kezdték erődíteni (védőfallal vették körül), de védőfalait a 19. században lerombolták.

A templom nagyterme a késő gótika jegyében lett kialakítva, a termet és a karzatot 22 tartóoszlop övezi. Barokk oltára 1735-ből, szószéke és szenteltvíztartója 1709-ből, míg orgonája 1788-ból való. Az épület nagy arányú bővítése, és átépítése 1840-1878 között zajlott. A templom és a torony körüli védőfal meglétét részleges régészeti ásatások igazolták.

szászkézd

Eredetileg a 15. században épült (bástyának tervezett) tornyát megerődítették: két emelettel megemelték, falán lőréseket, a két méter vastag falak mögött pedig védőfolyosót alakítottak ki. 1677-ben a Segesvári őrtorony megépítését követően harangtoronnyá alakították át. 1714 és 1791-ben a tornyot pusztító túzvészek kiégették, míg a torony sisakja 1830-ban nyerte el mai formáját. 1986-ban egy földrengés súlyosan megrongálta.

szászkézd

Castrum Bene | 2013.

Forrás és több kép >>


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére




Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont

Élő vár zemplénben!


Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen



Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.