A kincses Kolozsvár {Cluj-Napoca} felé igyekvő autós kiránduló leküzdve a számtalan hajtűkanyarral nehezített Királyhágó magasát, bizonyára magasabb sebességi fokozatba kapcsol, hogy mielőbb elérje úti célját. Pedig érdemes volna lelassítani és lekanyarodni arra a mellékútra, ahol a jelzőtábla Sebesvár {románul Bologa} községet mutatja, mivel a házak mögötti hegytetőn középkori vár romjai találhatók.



Gyalogszerrel vágjunk neki az enyhén emelkedő szekérútnak, ami a Várhegyre vezet. Alig negyedórányi kapaszkodás után egy drótkerítés mellé érkezünk. Ugyanis a történelmi műemléket körülfogó hegyoldal magánterület, azt egy helyi gazdálkodó legelőként hasznosítja. De hát egy gyatra, darabokra szaggatott kerítés nem tarthatja vissza a régmúlt idők szerelmeseit!

A 80 méter hosszú, 20 méter széles, szabálytalan ellipszis alakú vár legrégebbi épületrésze a kör alakú öregtorony. A XIII. század második felében emelt objektum napjainkban is 25 méter magasságig dacol az időjárás viszontagságaival. Vaskos kőfalában az emeleti szintekre felvezető lépcsősor figyelhető meg. A várkaput az északkeleti oldalon alakították ki, a felvonóhidas bejáratot nagyméretű rondella védelmezte. Az ennek lőréseinél felállított ágyúkkal pusztító tüzet zúdíthattak a támadó ellenségre. Sebes várát a XIV. század elején Kán László erdélyi tartományúr fegyveresei szállták meg, akitől 1319-ben Anjou Károly magyar király serege foglalta vissza. A korabeli krónikák szerint akkoriban Elefánti Dezső várnagy parancsolt benne. Nagy Lajos király uralkodása idején a mindenkori erdélyi vajda honorbirtoka, vagyis eme méltóságviselő hivatali idejének időtartama alatt megkapta a váruradalom bevételeit fizetésként. Luxemburgi Zsigmond király juttatta magánkézbe, előbb Mircse havasalföldi vajda, majd a Bánffy nagyúri család mondhatta a magáénak. A középkor évszázadai során fokozatosan fejlesztették, bővítették védőműveit. 1598-ban az török hódoltság korszakában, az önállóvá váló Erdélyi Fejedelemség rendjei itt tartották egyik országgyűlésüket. Fontos hadi szerepre a XVII. század második felében jutott. Az  oszmánnal vívott 1660-as szászfenesi csatavesztés után a sebesi végvárba menekítették testőrei a halálosan megsebesült II. Rákóczi György fejedelmet. Bár a török szultán követelte Sebesvár lerombolását, ezt végül Apafi fejedelem követeinek drága ajándékok kiosztásával a sztambuli Portán sikerült elkerülnie. Egy 1680-as feljegyzés szerint erősen omladoztak falai, alig néhány fejedelmi zsoldos lézengett benne. A Rákóczi-szabadságharc bukásával sem rombolták le az addigra mindig katona jelentőségét vesztett várat. Végül teljesen sorsára hagyták, romba dőlt.


Kós Károly helyreállítási terve

Megmentésére 1910-ben a fiatal erdélyi építész, Kós Károly készített terveket, de anyagi erejéből végül csak az öregtorony lefedésére futotta. Napjainkban teljesen gazdátlan, területét bozótos foglalja el, ami éles ellentétben áll a falai előtti gondozott gyeppel.

Szatmári Tamás

Linkek:
http://erdelyi-var.lap.hu
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sebesv%C3%A1r
http://szaszandras.info/ajanlo/muemlekek/sebesvar.html
http://www.welcometoromania.ro/E60_Oradea_Cluj/E60_Oradea_Cluj_Bologa_m.htm
http://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3604
http://jupiter.elte.hu/sebesvar/sebesvar.htm
http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=861
http://www.kislexikon.hu/sebesvar.html
http://www.erdelyiutazas.hu/magyar/telepules/sebesvar-1706
http://www.ibin.info/2006/03/26/fotografie/cetatea-bologa.html
http://www.patzinakia.com/ONLINEBOOKS/Varii-12MONUMENTE/03-Bologa.pdf