Általában az Erdélyre kíváncsi látogatók nem térnek le a Nagyváradot {Oradea} Kolozsvárral {Cluj Napoca} összekötő főútról. Pedig számos történelmi nevezetesség bújik meg a háborgó zöld tengerre emlékeztető hegycsúcsokon errefelé is. Most forduljunk le a Kolozsvártól déli irányba vezető mellékútra, hogy látogatást tegyünk a Magyarléta {románul Liteni} község határában romladozó erődítményt.



A magyar ajkú település házait magunk mögött hagyva először egy hosszúkás sziklagerincre vezet fel utunk. A távolból kolompszó hallatszik, a dús füvű legelőn gyakorta ütközhetünk legelésző gulyába vagy juhnyájba. Elérve a legmagasabb pontot, lélegzetelállító látvány tárul elénk. Szinte madártávlatból szemlélhetjük Léta várának szürkésfehér romját. A csúcsról leereszkedünk, majd rövid kaptatóval leküzdve a Várhegyet, feljutunk az egykori történelmi események színhelyére.

Pontos építési ideje nem ismert, de valószínűleg a XIII. század második felének nagy várépítési korszakában emelhették korai magját. A felsővár zömök öregtornyát a sziklára alapozták, a kisméretű várudvart nyugat felől félelmetes szakadék oltalmazta. Az Árpád-házi uralkodók férfiágon való kihalása után Erdély nagyhatalmú oligarchája, Kán nembeli László fegyveresei szállták meg. Tőle az ország egyesítő Anjou Károly király foglalta vissza 1321-ben. A továbbiakban a környékbeli jobbágyfalvakat váruradalommá összefogó birtok központját képezte, királyi várnaggyal az élén. Magánkézbe Jagelló I. Ulászló király juttatta, amikor 1441-ben Herepei Márk nemes úrnak adományozta oda. A XVI. században három részre szakadt az ország, a török megszállás mellett súlyos károkat okozott a Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János királyok hívei által vívott véres belháború. Akkoriban Léta várát a dúsgazdag Balassa főnemesi család uralta, akik gyakran fordítottak köpenyegükön, aszerint, hogy éppen melyik uralkodótól reméltek nagyobb birtokadományt. Nem érték be azonban ennyivel, a korabeli források szerint még hamispénzt is verettek létai sasfészkükben. 1561-ben éppen a Habsburg-tábor kétfejű sasos zászlaját lobogtatta a szél az ormain, ezért Báthory István vezetésével erdélyi csapatok vonultak fel ostromára. A helyőrség nem sokáig állta a golyózáport, szabad elvonulásért cserében hamarosan feladta a posztját. Azonban várbeliek a pincékben puskaport rejtettek el, amit a bevonuló győztesek nyakára robbantva, irtózatos pusztítást műveltek soraikban. A megrongált épületeket új tulajdonosa Géczi János főúr rendbe hozatta, nagyobb méretű alsóvárral, erős ágyúrondellával bővítve. Róla nevezi a néphagyományt napjainkban is Géczi-várnak. Az erősség további sorsáról nem maradt fenn adat, de valószínűleg császári zsoldosok rombolhatták le, sok száz sorstársához hasonlóan, hogy ne lehessen többé a Habsburg császári ház zsarnoki uralma ellen lázadó magyarok bázisa.



Az 1970-es években Palkó György kolozsvári történelemtanár vezetésével diákok folytattak kutatásokat területén. Azóta sajnos nem történt semmi megóvására, így a csorbult falakat az időjárás szeszélye fogyasztja egyre rohamosabb mértékben.

Szatmári Tamás

Linkek:
http://erdelyi-var.lap.hu
http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9ta_v%C3%A1ra
http://www.magyarfenes.ro/magyarleta/mleta.html
http://www.rejtekhely.ro/modules.php?spgmGal=RH0457&name=News&file=article&sid=457
http://www.magyarfenes.ro/magyarleta/letike.html
http://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3538
http://www.trekkingklub.com/huGal/Gilau/2009_09_12_Leta
http://www.mercuriustour.ro/APP_cms/content.asp?contentid=1135
http://ro.wikipedia.org/wiki/Cetatea_Liteni
http://www.studentie.ro/campus/CETATEA_LITENI/c-228-a-31769
http://mishuvass.wordpress.com/2009/05/04/cetatea-liteni/