Legfrissebb bejegyzések:
2012-04-24
Apáca - templom
 | részletek
Apáca település Barót városától D-re, a Persányi-hegység lábánál, 480 m magasan, az itt É-ra kanyargó Olt bal partján, a Ny-ról jövő Malom-patak torkolatánál fekszik. A helységet 1460-ban...
2012-04-19
Alsócsernáton - erődtemplom
 | részletek
Sepsiszentgyörgytől ÉK-re, a Bodoki-hegység K-i lábánál, a Háromszéki-medence peremén 576 m magasan, a Csernátoni (Nagy)-patak mellett fekszik Alsócsernáton (Cernatu de Jos) község. A falu...
2012-04-17
A korai Erdély
 | részletek
Kristó Gyula: A korai Erdély (895-1324). Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 18. Kiadja: a Szegedi Középkorász Műhely. Szeged, 2002. 326 old. A régi ország túlsó szélén is érdeklődünk...
»» minden bejegyzés








Tovább kutatják Szeged eltűnt várát

A jövő héten két ásatási szelvényt nyitnak a régészek Szegeden, hogy azonosítsák a hajdani vár északi és déli főfalát. Az erődítményt ugyan az 1879-es árvíz után elbontották, ám a kutatásnak hála, egyre pontosabban rajzolható a belváros térképére - írja a műemlékem.hu.

szeged
Fotó: Kovács Olivér

"Két, tízszer tíz méteres szelvényt fogunk majd nyitni május elején, hogy az északi és a délik főfal vonalát pontosan megfogjuk" - mondta el a műemlékem.hu-nak Fogas Ottó, a szegedi Móra Ferenc múzeum régésze. Hozzátette: miután az északnyugati saroktorony egy részét sikerült néhány év e feltárni a jelenlegi ügyészség épületének pincéjében, a mostani kutatással mindene eddiginél pontosabb képet kapnak majd a várról, amely a középkorban az Alföld legnagyobb erődítménye volt.

Pedig komoly hadászati szerepet nem szánhattak neki az építése kezdetén, hiszen akkor a város az ország határtól távoli, biztonságos vidékének számított. A Maroson leúsztatott sószállítmányok miatt Szeged (első  középkori, 1183-ból származó említésekor Ciggedin néven) nagy jelentőségre tett szert a 13. századtól kezdődően: a városi rangot 1246-ban nyerte el, ezután kezdődhetett el a vár építése.

szeged

"Az eddig feltárt falmaradványok, kőfaragványok alapján valószínű, hogy a királyi vár komoly reprezentációs szerepet is betölthetett" - mondta Fogas Ottó. "Amikor például a 15. század felében átépítették a Szent Erzsébet tiszteletére szentelt vártemplomot, megújították a vár többi részletét is".

A valószínűleg Mátyás uralkodása alatti virágzásnak azonban rövidesen vége szakadt. A törökök 1526-ban kifosztották és felégették a várost, majd 1543 elején végleg elfoglalták. Majd' százötven évig maradtak, s a várat jelentősen átépítették (annyira, hogy volt olyan vélekedés is, miszerint ők építették volna). Így a falakat földsáncokkal erősítették meg a becsapódó ágyúgolyók ellen.

Hogyan pusztult el a szegedi vár? A cikk folytatása, képek a ma látjató maradványokról és az ügyészség épülete alatti feltárásról a műemlékem.hu magazinjában.

Forrás: Múlt-kor.hu

Ásatás.lap.hu | Magyar-régész.lap.hu


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére











Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.