Legfrissebb bejegyzések:
2015-11-02
Egri Érseki Palota Látogatóközpont
 | részletek
Bepillantás a püspök sekrestyéjébe, dolgozószobájába, kincstárába, képtárába, és könyvtárába kiállítás XVI. Benedek pápa szerint „a művészet, természeténél fogva egyfajta felhívás a...
2015-09-28
Örökségturisztikai és kulturális rendezvényközpont a tolcsvai Szirmay-Waldbott-kastélyban
 | részletek
A HEGYALJAI ÉLET SOKSZÍNŰSÉGE A MÚLTBAN ÉS A JELENBEN A Világörökségi védettséget élvező Tokaj-hegyaljai Kultúrtáj részét képező Tolcsva Községben álló Szirmay-Waldbott-kastély Európai Uniós...
2015-09-25
A Regéci Vár, ahol II. Rákóczi Ferenc fejedelem a gyermekkorát töltötte
 | részletek
ÉMOP-2.1.1/B-12-2012-0044 Regéc Község Önkormányzata "A Regéci Vár, ahol II. Rákóczi Ferenc fejedelem a gyermekkorát töltötte" című, a vár komplex turisztikai hasznosítását célzó...
»» minden bejegyzés

Regéci Vár és Látogatóközpont








Kereszténysziget erődtemploma

Köztudomással bíró tény, hogy a történelmi Erdélyben három nép lakott. A Kárpát-medencébe a IX. században új hazára lelt magyar törzsek mellett az Árpád-házi királyok óta fokozatosan érkeztek pásztorkodó, nyájaikat legeltető, szállásváltó életmódot folytató románok, korabeli elnevezéssel vlachok {oláhok}. A harmadik népet a magyar királyok által a gyér népességű Erdőelve {Erdély} földjére hívott külhoni, elsősorban németajkú hospesek {telepesek} alkották, akik szorgalmas munkájuk révén néhány évtized alatt virágzó helységek sorát hozták létre. Közéjük tartozik Kereszténysziget {németül Grossau, románul Cristian.

Kereszténysziget

A Szeben-folyó menti sík terület földművelésre és állattartásra alkalmasnak bizonyult, emellett a közeli Szeben városába tartó kereskedelmi útvonal is rajta keresztül vezetett. 1223-ból maradt fenn az első írásos említése a népes közösségnek. A tatárjárás borzalmas vihara részben megakasztotta fejlődését 1241 - 42-ben, de az újabb betelepítések nyomán megújultak az üszkös romok.


KeresztényszigetA Szent Szerváciusz tiszteletére felszentelt plébániatemplom eme korszak szülötte. A háromhajós, román stílusú monumentális épületet harangtorony egészíti ki. A meggazdagodott szász közösségnek a XV. század végén anyagi erejéből futotta az akkoriban divatozó gótikus stílus ízlésjegyei szerinti átépítésekre. A szentélyt meghosszabbították, a mennyezet hálóboltozatot kapott. A keresztény lakosság békés életére azonban egyre nagyobb veszedelmet jelentett a törökök rablóportyái. Az egyik alkalommal a könnyűlovas fosztogatók kirabolták és felperzselték Keresztényszigetet. Ennek hatására a szászok közössége elhatározta, hogy templomukat, a falu legerősebb kőépületét, vaskos falakkal és tornyokkal kerítik, hogy vész esetén Isten házában menedéket leljenek vagyonukkal együtt. Fellapozva az egykori krónikákat, bizony sokszor kellett futnia a dolgos szászoknak erődtemplomuk falai közé! 1529-ban Dragan havasalföldi bojár fegyveresei ostromolták, míg 1599-ben Mihály oláh fejedelem serege dúlta fel. A garázda katonák a rablások közepette a sekrestyében gyilkolták meg Heintzius plébánost.

KeresztényszigetA vagyonos polgárházakkal övezett templomerődben remélt kincsek a XVII. században is gyakran jelentettek vonzó célpontot az ellenséges hadaknak. 1658-ban tatár fosztogatók vetettek tüzet épületeire. A török szultán fegyveres erejével Erdélyben tért nyerő Thököly Imrét Keresztényszigeten kiáltották ki fejedelemmé. Az utolsó hadi események II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején érintették, amikor a rendíthetetlenül Habsburg-hű lakosságot védelmezték az erős kőfalak a kurucok támadásától. A szászok, a többi erdélyi erődtemplomhoz hasonlóan, a belső udvarán kiépített kamrasorban tartották élelmiszereiket, értékesebb tárgyaikat. Bár a XVIII. századra elvesztette védelmi funkcióját, a lakosság mégis áldozott a sok vihart látott templomerőd renoválására, hogy napjaink látogatói is épségben megcsodálhassák.

Szatmári Tamás

Linkek:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kereszt%C3%A9nysziget
http://www.rejtekhely.ro/modules.php?spgmGal=RH0407&name=News&file=article&sid=407
http://www.erdelyiutazas.hu/magyar/telepules/keresztenysziget-1574
http://www.karpatok.info/fenykeptar/keresztenysziget/index.htm
http://wikimapia.org/78457/hu/Kereszt%C3%A9nysziget
http://www.transylvania.info/gallery2/main.php?g2_itemId=10175
http://www.kia.hu/konyvtar/erdely/erdkepek/erd72ksz.htm
http://jupiter.elte.hu/keresztenyszigette/ksziget.htm
http://www.kia.hu/konyvtar/erdely/erdkepek/erd72125.htm
http://vmek.niif.hu/04600/04684/html/1344.html
http://www.mercuriustour.ro/APP_cms/content.asp?ContentId=1154


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére




Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont

Élő vár zemplénben!


Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen



Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.