Erdély középkori történelmének meghatározó települését jelentette Gyulafehérvár {románul Alba Julia, németül Weissenburg}, amely az Ompoly folyó mentén terül el. A vidéket már az ősidőkben lakták, majd a Római Birodalom hódításai nyomán civilizált város alapjait rakták le itt.



Apulum város biztonságáról a harcedzett római légiósok megerődített táborhelye gondoskodott. A népvándorlás viharai azonban lerombolták a rómaiak városát, hogy évszázadokig nomád lovas népek űzzék egymást a Kárpát-medence térségében. Csak a IX. században jelentek meg a magyar honfoglaló törzsek, hogy véglegesen birtokba vegyék új hazájukat. Az alföldi hatalmas rónaságtól magas hegységekkel elzárt területen a Gyula nevű előkelő vezetésével alakult ki egy önálló tartomány. Szálláshelyét a romba dőlt római tábor falai között ütötte fel, amit védelemre alkalmas állapotba hoztak. Nevét a fehér mészkövekről kapta: Gyulafehérvár.

A vezető politikai csoportból került ki Sarolta úrnő, aki Géza nagyfejedelem feleségeként került el a messzi Esztergomba, ahol világra hozta fiát, Istvánt. A kereszténységben felnőtt István 997-ben vette át a hatalmat. Első győzelmét a pogány Koppányon aratta, akinek feldarabolt testrészeiből egyet Erdélybe küldetett, fensőbbségének figyelmeztető jeléül. Már, mint megkoronázott király, 1002-ben sereget küldött Gyulafehérvárra, hogy egész Erdélyt uralkodói jogara alá vonja. Az Árpád-házi királyok idejében a területet külön udvari méltóság, az erdélyi vajda irányította gyulafehérvári székhellyel. Így a település fontossága megnőtt, itt alapozták meg az erdélyi püspök székesegyházát is. A virágzó évszázadokban irtózatos törést jelentett az 1241 - 1242-es tatárjárás, amikor a könnyűlovas hordák felperzselték a házakat, lakóikat kardélre hányták vagy elhurcolták. Az üszkös romokat külhonból hívott telepesek építették újjá. 1277-ben az Alardus vízaknai bíró kivégzésén feldühödött szászok vetettek tüzes kakast az egyházra. Gyulafehérvár virágzása a XV. században érte el csúcsát, amikor Hunyadi János erdélyi kormányzó pénzzel segítette a sokat szenvedett város újjáépítését. Halála után testét, a kivégzett László fiával együtt a székesegyházban helyezték el. A XVI. század a romlás időszaka, a törökkel vívott vesztes mohácsi csata után vérzivataros belháború vette kezdetét. A harcból a harmadik fél került ki győztesen, de Szulejmán török szultán kegyelméből Izabella özvegy királyné és csecsemő gyermeke, János Zsigmond megkapta Erdélyt.

A rövidesen önállóvá váló Erdélyi fejedelemség központját továbbra is Gyulafehérvár jelentette, amelynek világi és egyházi épületeit külhoni építőmesterek a reneszánsz formák alapján bővítették. A helységet erős kőfallal övezték, sarkain nagyméretű ágyúbástyákkal tagolva. Ennek ellenére számos alkalommal sikerült az ellenségnek bevennie, hatalmas károkat okozva emberéletben és anyagiakban. Törökök, tatárok, rabló nyugati zsoldos csapatok és oláh fegyveresek gyakorta tapodták földjét. 1704-ben itt választották fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet. A kuruc szabadságharc bukása után a Bécsi Haditanács parancsára az elavult régi vár helyére korszerű erődrendszert alakítottak ki, aminek falait 1848-ban a honvédsereg sem tudta bevenni. Hadi jelentőségét az Osztrák-Magyar Monarchia idejében megtartotta, mint katonaváros adott szállást nagyobb csapatrészeknek. Napjainkig fennmaradtak a magaslatot övező erődrendszer egyes objektumai, amelyek hűen idézik fel az elmúlt évszázadok viharos eseményeit.

Szatmári Tamás

Linkek:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r
http://www.hhrf.org/gyrke/index1.html
http://www.hhrf.org/gyrke/gyulafehervar.html
http://www.poli.hu/erdely/varo_gyulaf.htm
http://mek.oszk.hu/02800/02844/html/
http://mek.niif.hu/03400/03410/html/710.html
http://www.kislexikon.hu/gyula-fehervar.html
http://www.nol.hu/utazas/lap-20090420-20090420-36
http://jupiter.elte.hu/gyulafehervar/gyftortenet.htm
http://mobellino.blogspot.com/2007/06/osztlykirnduls-2-gyulafehrvr.html
http://www.profila.hu/auctions/toc/-34307185/page-1
http://family.webshots.com/album/574785435izhufh
http://www.apulum.ro/
http://ongo.hu/galeriak/20918

Erdélyi-vár.lap.hu | Várbarát-lap.hu