Legfrissebb bejegyzések:
2015-11-02
Egri Érseki Palota Látogatóközpont
 | részletek
Bepillantás a püspök sekrestyéjébe, dolgozószobájába, kincstárába, képtárába, és könyvtárába kiállítás XVI. Benedek pápa szerint „a művészet, természeténél fogva egyfajta felhívás a...
2015-09-28
Örökségturisztikai és kulturális rendezvényközpont a tolcsvai Szirmay-Waldbott-kastélyban
 | részletek
A HEGYALJAI ÉLET SOKSZÍNŰSÉGE A MÚLTBAN ÉS A JELENBEN A Világörökségi védettséget élvező Tokaj-hegyaljai Kultúrtáj részét képező Tolcsva Községben álló Szirmay-Waldbott-kastély Európai Uniós...
2015-09-25
A Regéci Vár, ahol II. Rákóczi Ferenc fejedelem a gyermekkorát töltötte
 | részletek
ÉMOP-2.1.1/B-12-2012-0044 Regéc Község Önkormányzata "A Regéci Vár, ahol II. Rákóczi Ferenc fejedelem a gyermekkorát töltötte" című, a vár komplex turisztikai hasznosítását célzó...
»» minden bejegyzés

Regéci Vár és Látogatóközpont








Erdélyi várak

Amely a Magyar Várarchívum Alapítvány 2712-es altéma számú
pályázatához, az alábbi könyv bemutatásához készült:

ERDÉLY, PARTIUM ÉS A BÁNSÁG ERŐDÍTETT HELYEI
(várak, várkastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak,
sáncok és erődítmények a honfoglalástól a 19. század végéig)

ERDÉLY, PARTIUM ÉS ABÁNSÁG ERŐDÍTETT HELYEIMagyarország várainak bemutatása, illetve vizsgálata nyilvánvalóan nem lehetett teljes a mai határainkon túli területek erődített helyeinek bemutatása nélkül. A Magyar Várarchívum Alapítvány munkatársai 2003-ban kezdték el azt a munkát, amely a történelmi Magyarország erdélyi és partiumi területén, a honfoglalástól a 19. század végéig keletkezett várak bemutatását tűzte ki célul.

Jelen kötet megjelentetésének elsődleges oka abban kereshető, hogy mindmáig nem készült magyar nyelven teljességre törekvő összefoglaló munka Erdély összes, maradványaiban sokszor csak alig
látható erődítményéről.

Összeállításunk készítése során megkíséreltünk bemutatni minden, legalább nyomaiban ma is megfigyelhető erősséget, azonban legfőbb célunk nem a történeti ismertetés, hanem a pontos helymeghatározás, a felkeresési útvonal ismertetése és a mai állapotok leírása, fényképes bemutatása volt.

Bár a köznyelv Erdélynek nevez minden, a mai Romániához csatolt területet, amely korábban a középkori Magyar Királyság vagy utóbb az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, tudnunk kell, hogy a tulajdonképpeni "Erdély" területe mellett ez magában foglal sok más tájegységet és országrészt. Ezek közül a legnagyobb és legfontosabb a Partium és a Bánság (Bánát) egy-egy része. Amikor az egyszerűség és a rövidség kedvéért a továbbiakban Erdélyről beszélünk, bizonyos jól elkülöníthető eseteket kivéve, ezekre az országrészekre is gondolunk.

A "vár" szó jelentését tágan értelmezve, annak általános jelentésétől eltérő módon castellumokat, várkastélyokat, városfalakat, barlangvárakat, erődöket, valamint az újkori sáncokat, szoros- és útvonalvédő kiserődöket és ütegállásokat is a "várak" fejezetben tárgyaljuk, nem szándékozva bevezetni a tipizálás szerinti csoportosítást. Utóbbiak bemutatása különösen fontos és időszerű, hiszen többségükről alig néhány, nehezen hozzáférhető, rövid ismertetés található.

Vizsgálódásunk időbeni határa a 10. századtól a 19. század végéig terjedt. A 10. század előtt épült várak közül csak azokat szerepeltetjük gyűjtésünkben, amelyek későbbi használatára, újrahasznosítására régészeti bizonyítékok vannak. A Magyarországon szokásos korszakhatárolást, amely szerint a várakkal foglalkozó szakirodalom általában 1711-ig, a kuruc kor végéig vizsgálja a várépítészetet, tárgykörünkben nem éreztük megfelelő időbeni határnak. Jelentős erődítések történtek ugyanis a 18. század folyamán például Aradon, Gyulafehérvárott és Temesváron is.

Gyűjtésünk térbeli határát a mai ukrán-román, magyar-román és szerb-román határvonal mellett az 1913-as keleti és déli határoknál szabtuk meg. Néhány esetben azonban eltértünk ettől a rendező elvtől. Akkor tettük ezt, amikor az 1913-as határokon túli helyszíneken a magyar történelemhez kapcsolódó várakat találtunk.

Miután az általunk bemutatott várakat és templomokat munkacsoportunk az utóbbi években kivétel nélkül bejárta, a közölt információk és leírások "első kézből" származnak, frissek és megbízhatóak. A teljesen elpusztult, de a maguk korában jelentős várakról is készítettünk ismertetést, annak ellenére, hogy ezek helyszínét bejárva, érdemi maradványokat nem találtunk.

Egyes erdélyi várakkal, várcsoportokkal, különösen azok Árpád-kori történetével kapcsolatos, gyakran egymásnak ellentmondó véleményeket jól ismerjük, de ezekben a történeti kérdésekben nem kívánunk állást foglalni. Felvázoljuk azonban a kutatástörténet során kialakult különböző nézeteket.

A helyszínek felkereséséhez szükséges ismeretanyagot igyekeztünk röviden összefoglalni. Az odatalálás megkönnyítésére térképszelvényeket és a helyszínen felvett GPS adatokat közlünk.

A térképek és a leírás mellett, ahol csak lehetőségünk volt rá, a megértést jobban segítő alaprajzot és rekonstrukciós rajzot is közlünk. Ahol nem állt rendelkezésünkre a szakirodalomból átvehető felmérési rajz, ott helyszíni bejárásaink során alaprajzi vázlatot készítettük.

Az összeállítás használhatóságának növelése érdekében a könyv végére indexet mellékeltünk, amelyben keresni lehet magyar, román, német helynevek, és várnevek szerint, valamint a felhasznált forrásmunkákról is irodalomjegyzéket csatoltunk.

Budapest, 2009. 10. 30. - A szerzők: Karczag Ákos és Szabó Tibor 

www.civertan.hu/konyvek.htm


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére




Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont

Élő vár zemplénben!


Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen



Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.