Legfrissebb bejegyzések:
2015-11-02
Egri Érseki Palota Látogatóközpont
 | részletek
Bepillantás a püspök sekrestyéjébe, dolgozószobájába, kincstárába, képtárába, és könyvtárába kiállítás XVI. Benedek pápa szerint „a művészet, természeténél fogva egyfajta felhívás a...
2015-09-28
Örökségturisztikai és kulturális rendezvényközpont a tolcsvai Szirmay-Waldbott-kastélyban
 | részletek
A HEGYALJAI ÉLET SOKSZÍNŰSÉGE A MÚLTBAN ÉS A JELENBEN A Világörökségi védettséget élvező Tokaj-hegyaljai Kultúrtáj részét képező Tolcsva Községben álló Szirmay-Waldbott-kastély Európai Uniós...
2015-09-25
A Regéci Vár, ahol II. Rákóczi Ferenc fejedelem a gyermekkorát töltötte
 | részletek
ÉMOP-2.1.1/B-12-2012-0044 Regéc Község Önkormányzata "A Regéci Vár, ahol II. Rákóczi Ferenc fejedelem a gyermekkorát töltötte" című, a vár komplex turisztikai hasznosítását célzó...
»» minden bejegyzés

Regéci Vár és Látogatóközpont








Székelyudvarhely-Székelytámadt vár (Csonkavár vagy Zabolavár)

A késő középkorban és a fejedelemség idején az egész székelység történelmében kiemelten fontos szerepet töltött be az udvarhelyi vár, nevében sokáig őrizve az 1562-ik évi székely felkelés emlékét.

Az épületegyüttest lerombolása után a 18. századtól inkább már Csonkavárként emlegették.

csonkavár

A helyszín jelentőségét növelhetik azon feltételezések, melyek szerint a területén római Castrum állott, illetve alatta keresendő a városnak nevet adó kora Árpád kori udvarház maradványai. Az udvarhelyi castrum a II. század vége felé épült, őrizetét a germánokból álló Cohors I. Ubiorum és Cohors IV. Britanica néhány centuriája látta el. 248-ban, I. Philippus Arabus római császár uralkodása idején a germánok betörtek Pannóniába, és a gótok serege, amelyben voltak még tajfálok, asdingok,kárpok és peucinok is, Erdélyt, majd Moesiát pusztította végig. Ez egy zűrzavaros időszak volt, ismétlődő barbár támadásokkal, győzelmekkel és vereségekkel mindkét oldalon (ráadásul a római légiók fellázadtak, és végül, 249-ben Decius meggyilkolta a császárt), amikor az udvarhelyi castrum is elpusztult.

A 19. század végén a vár belső épületeinek helyén iskolát emeltek (ma is iskola működik ott) így a régészeti kutatások lehetőségei erősen behatárolódtak. Dokumentált adatokkal rendelkezik a történettudomány azonban a középkori domonkos kolostorról, melyet igaz csak 1497-ben említenek először, Orbán Balázs viszont leírása és alaprajza szerint kora gótikus egyházi épületként ábrázol. A reformáció idejéig működő kolostortemplomot a 16. század végén a jezsuiták, míg a következő század elején a ferencesek vették használatba. Az 1620-as években készült várleltárakban még jól kirajzolódik a középkori templom képe. A kolostort fokozatosan alakítják át a vár belső épületeivé, és a templomhajó kettéosztott felső szintjén református imatermet képeznek ki. Udvarhelyi várról csak a 15. század végétől beszélhetünk. Báthori István erdélyi vajda és székely ispán 1492-ben várépítkezésbe fogott Udvarhelyen. Elképzelése szerint egy olyan székelyföldi váruradalom létrehozásának terve körvonalazódik, amely a székely ispán vármegyei területeken fekvő honor birtokai mellett, az ispáni hatalmat erősítette volna a székelység fölött. (Hasonló építkezésre 1479-ben Marosvásárhelyen is sor került, ahol szintén egy kolostor megerősítéséről, várrá történő alakításáról beszélhetünk)

A székelyek panaszának eredményeképpen II. Ulászló 1493 január 19-én elvette a vajdaságot Báthory Istvántól és Losonczi Lászlóra valamint Drágfi Bertalanra ruházta át. Az 1980-as években és 2002-ben folyt régészeti kutatások a keleti ágyútorony alatt egy korábbi ívelten húzódó falmaradványt hoztak felszínre, mely a torony északkeleti oldalánál ma is látható. Az épületelem a Székelytámadt vár előtti építkezések közül leginkább a Báthori István féle kezdeményezéshez köthetőek leginkább. Az 1562. évi székely felkelés leverését követően János Zsigmond fejedelem a székelyek féken tartására 1562-től kezdődően a várat újjáépítette és megerősítette, és így a háromszéki Székelybánja várral együtt a fejedelmi hatalom támaszaként szolgált.

székelytámadt vár

A vár 105 *120m területet foglal el. A bástyákat a különböző időszakokban itt szolgáló várkapitányokról nevezték el. Keleti és Déli sarkánál egy-egy sokszögű, többszintes ágyútorony emelkedik. A keleti a Hajdú bástya a vár legteljesebb formájában fennmaradt védműve. Szabálytalan nyolcszög alakú és 3 szintje van. Emeleteit gerendafödémek tartották, a várbelső felé néző oldala nyitott volt. Két felső szintje ágyútorony képét mutatja, alsó szintje fedezékbe épített ágyúkamráival, földdel feltöltött falszorosával egyértelműen egy bástya jellemzőire utal. A déli ágyútorony és a vár bejárata között kettős fal húzódott boltozott kazamatával. Ennek folytatásában, egy félkör alakú tömör torony és a nyugati bástya között nyílt a vár bejárata kettős kapuval, előtte felvonóhíddal. 2009-ben a vár bejárata előtti szelvényben megtalálták a kapuszerkezet néhány elemét. A bejárat melletti nyugati szabálytalan ötszög alakú Bánffy bástya egy kisebb méretű olaszbástya. 3 szintjét fafödém választotta el egymástól. Az északi sarkon a Telegdy bástya előzménye négyszög alakú volt. 1599-őszén, Mihály erdélyi vajda uralkodása következménye a várhegyi és udvarhelyi várak felégetése lett, Székelytámadt várat a csíkiak égették fel. 1621-ben Kornis Ferenc megkapja a romokban heverő várat zálogba kapja a fejedelemtől. Kornis a romos várat újjáépítette, ekkor nyerte el a Telegdy bástya ék alakú formáját. Az udvarhelyi várnak utoljára a Rákóczi szabadságharc idején volt katonai funkciója. hol a labanc, hol a kuruc birtokolta, míg 1706-ban Pekry Lőrinc le nem romboltatta. Hargita megye műemlékjegyzékében 1992 óta szerepel műemlékként.

székelyudvarhely

Körbejárva a várat képét jelentősen meghatározza a jelentős beépítés, melynek keretében a várfal közvetlen közelében lakóházakat húztak fel baromfiudvarral, belső területe egy középiskolának ad otthont. A beépítések turisztikai értékét szerintem jelentősen csökkentik, megóvása és újrahasznosítása az elkövetkező időszak nagy rejtvénye.

Forrás és képgaléria >>


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére




Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont

Élő vár zemplénben!


Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen



Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.