Legfrissebb bejegyzések:
2015-11-02
Egri Érseki Palota Látogatóközpont
 | részletek
Bepillantás a püspök sekrestyéjébe, dolgozószobájába, kincstárába, képtárába, és könyvtárába kiállítás XVI. Benedek pápa szerint „a művészet, természeténél fogva egyfajta felhívás a...
2015-09-28
Örökségturisztikai és kulturális rendezvényközpont a tolcsvai Szirmay-Waldbott-kastélyban
 | részletek
A HEGYALJAI ÉLET SOKSZÍNŰSÉGE A MÚLTBAN ÉS A JELENBEN A Világörökségi védettséget élvező Tokaj-hegyaljai Kultúrtáj részét képező Tolcsva Községben álló Szirmay-Waldbott-kastély Európai Uniós...
2015-09-25
A Regéci Vár, ahol II. Rákóczi Ferenc fejedelem a gyermekkorát töltötte
 | részletek
ÉMOP-2.1.1/B-12-2012-0044 Regéc Község Önkormányzata "A Regéci Vár, ahol II. Rákóczi Ferenc fejedelem a gyermekkorát töltötte" című, a vár komplex turisztikai hasznosítását célzó...
»» minden bejegyzés

Regéci Vár és Látogatóközpont








Bázna (Felsőbajom) temploma

Bázna (Felsőbajom, Brossen, Bazna) falu a Küküllőközi-dombvidék területén, Medgyes városának közelében, attól ÉNy-ra, a Bajomi-patak mellett fekszik. 1271-ben már van adat a helységről, 1302-ben "villa Bozna" néven említik.

1328-ban plébánosa Henrik fia János, aki a hét szász szék megbízottja. Ekkor tehát már temploma is volt, melynek keletkezése az Árpádok korába nyúlik vissza, ugyanis 1302-től Bozouch a székeskáptalannak juttatta, és arra hivatkozott, hogy őseinek V. István és IV. László király adományozta. 1359-ben Miklós a plébános, János villicus a gondnok, 1454-ben pedig András a plébános. 1365-ben választott papját a fehérvári püspök erősíti meg. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy a régebbi templom a XII–XIII. század fordulóján épült Szt. Miklós tiszteletére, román stílusban és nem messze állott a maitól.

bázna, felsőbajom
Fotó: Takács Gábor

A ma is fennálló templomot a XIV. században kezdték el építeni és a teljes befejezést a szentségfülkén szereplő 1504-es évszám jelzi. Ez a dátum valószínűleg a templom erődítésének a befejezését is jelentheti.
Kezdettől egyhajósnak épült. Szentélye a szokástól eltérően egyenes záródású. A hajót késő gótikus hálóboltozat fedi, a szentélyt pedig keresztboltozat. A hajó boltozata négy pár belső falpilléren nyugszik. A szentély déli oldalának ablakai csúcsívesek, a keletin két köríves ablak nyílik. A diadalív is csúcsíves. A fali szentségfülke ablakszerű keretben áll, felette töviskoronás Krisztus domborművel, 1504-ből. Az északi falban kettős, félköríves papi szék látható.

Az 1880. évi földrengés okozta repedések miatt a hajó mennyezetét újraboltozták, 1924-ben téglabordákkal beszőve. A szentély fölé háromemeletes erődítést emeltek, amely toronyszerűen emelkedik az egész templom fölé.

A templom külsejét erős támfalakkal erősítették meg. Homlokzati tornya nem volt.
A templom körül emelt védőfalat a XVI. században északon, északkeleten (ez már elpusztult) és délen összesen három torony erősítette, az utóbbi kaputorony, s felső részén fagaléria (védőfolyosó) futja körbe. A kaputorony ma a harangtorony szerepét tölti be. A várfalakat 1873-ban félmagasságig lebontották.
A helység középkorban tiszta katolikus lakói a reformáció során lutheránusok lettek, a templommal együtt. 1613-ban Báthori Gábor erősítette meg a lutheránus prédikátort. A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az.

Források:
Miski György: Erdély - demográfiai és statisztikai adattár. Erdélyi és Erdélyen kívüli települések ismertetése. Arcanum CD. 2001.
Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség templomai. Gyulafehérvár. 2000.

Forrás: Várak.hu

Erődtemplom.lap.hu | Erdélyi templomok  látványrajza


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére




Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont

Élő vár zemplénben!


Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen



Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.