Csíkszentgyörgy, Csík vm. | Ciucsangeorgiu, jud. Harghita
46°18.334 É, 025°56.892 K
Csíkszentgyörgy falu az Alcsíkban, a Csíki-havasok nyugati oldalában, a Fiság-patak mellett fekszik. Először 1333-ban jelenik meg a pápai tizedjegyzékben de Sancto Georgio néven. Afalu régi templomát - melyben 1336-ban állítólag tűzvész okozott komoly károkat - a 15-16. század fordulója táján késő gótikus templommá építették át, nyugati oldalán harangtoronnyal. 1673-ban alapos renováláson esett át. 1821-ben mellékszárnyat csatoltak a hajó déli részéhez.
A templomvár északkeleti sarka
Atemplomhajó egykor boltozott volt, később sík mennyezetű lett, ma fiókos dongaboltozat fedi. Ahárom csúcsíves, mérműves ablakkal ellátott, keresztboltozatos szentély a nyolcszög három oldalával zárul, sarkait kívül lépcsős támpillérekkel látták el. Atemplom északi falához sekrestye csatlakozik, amely többször is átépült az idők folyamán.
Atámpillérek nélkül álló templomtorony kapualj fölötti két emeletén három irányban egy-egy lőrést alakítottak ki. Atovábbi két emelet minden oldalán egy-egy lőrés látható.
Csíkszentgyörgy, a templomvár alaprajza Gyöngyössy J. nyomán
A templomot szabálytalan alakú, 2-3 méter magas, lőrésekkel ellátott védőfal veszi körbe, melyet néhány helyen támpillérekkel is megerősítettek. A délkeleti és az északnyugati oldalon egy-egy kisebb tornyot építettek a falhoz. Utóbbi a bejárat védelmére készült, és később emelték, mint a kerítőfalat. Egy mára elfalazott, udvarra néző ajtó vezetett az emeletére. Adélkeleti oldalon, a fal közelében, kis félköríves záródású kápolna áll.
Források:
Léstyán F. 2000. I. 251. | Gyöngyössy - Kerny - Sarudi 101-104. |
Vofkori L. 1998. II. 140-141. | Orbán B. 1868-1873. II. 38. |
Keöpeczi Sebestyén József: A középkori nyugati műveltség legkeletibb határai, (Székelyföld). Kolozsvár, 1929. (Erdélyi Tudományos Füzetek 162.) 47-48.