vissza | nyomtatás

Bonchida (Bánffy-várkastély)

Bonchida, Kolozs vm. | Bonchida, jud. Cluj | Bruck
46°54.615 É, 023°48.633 K

Bonchida a Mezőség nyugati szélén, az itt északra kanyargó Kis-Szamos jobb partján, a délről érkező Kö­telendi- (Gyéres-) patak torkolatánál fekszik. A falunak, amely a 14. században került a Bánffyak birtokába, legnevezetesebb látnivalója, a ma romjaiban álló, de még így is impozáns egykori Bánffy-várkastély. Elődje, az Ulászló korabeli vár alapjain a 16. század első harmadában itt egy nagyobb nemesi kúria volt. Anyagának felhasználásával és annak helyén a dobokai vár elhordott köveiből Bánffy Dénes a 17. században felépítette a négyszög alaprajzú, négy sarkán kerek tornyokkal erősített, belső udvaros reneszánsz várkastélyt.

A nyugati homlokzat
A nyugati homlokzat

A kastélyhoz tartozott egy nagy félköríves előudvar (külső udvar) és a malomcsatorna felőli kaputorony, melyet az utolsó szakaszán felvonható fahídon lehetett megközelíteni. A Rákóczi-szabadságharcban erősen megrongálódott épületet Dénes fia, György (az erdélyi fejedelemség főkormányzója) még késő reneszánsz stílusban felújíttatta, de az ő fia, Dénes kolozsi főispán 1748-1753 között már barokk modorban építtette át. Bánffy Dénes, aki Mária Terézia főlovászmestereként járatos volt a lótenyésztésben, bonchidai birtokán, a keleti oldali régi sáncok helyén lovardát, istállót és ezekhez kapcsolódó melléképületeket húzatott fel, ezek együtt ív alakban csatlakoztak a kastélyhoz. A régi kaputorony helyét az új díszkapu foglalta el, és a patkóforma épületsor tetejét a Johannes Nachtigall által faragott, 32 kőszoborból és urnákból álló galéria díszítette.

A kastély földszinti alaprajza, Karácsony István nyomán
A kastély földszinti alaprajza, Karácsony István nyomán

A kastély pazar belső berendezéseinek, gazdag könyvtárának, az épületet környező hatalmas parknak nem akadt párja a 18. századi Erdélyben. A várkastély a későbbi örökösök idején klasszicista és romantikus jegyekkel gazdagodott. A családból való utolsó tulajdonosa Bánffy Miklós (1874-1950) író, az Erdélyi Helikon egyik alapító tagja volt. 1944 őszén a visszavonuló németek kirabolták és felgyújtották az épületeket.

Ma a saroktornyok, néhány szoba, egypár megmaradt reneszánsz ajtó- és ablakkeret várja sorsa alakulását. 1999-ben a kastélyt felvették a világ 100 legveszélyeztetettebb történelmi műemlékének listájára. Ezt követően nemzetközi programot dolgoztak ki az épület megmentésére, mely célra jelentős összegek gyűltek össze. Eddig a kastély egykori konyhaszárnyához tartozó tornyot restaurálták, továbbá megjavították az épület tetőszerkezetét és a kastély kapuépületét.

Források:
Kovács A. 2007. 185-200. | Miski Gy. 2001. | Kiss G. 1987. 234. |
Kőváry L. 1892. 221. | Koppány T. 1999. 123. | Csorba Csaba: A bonchidai kastély. Várak, Kastélyok, Templomok 1/5. (2005) 28.

www.civertan.hu/konyvek.htm